Vidéki gyerekként korán megfertőződtem az állatokkal, ezen belül is a sertésekkel, mivel 120 is volt belőle egyszerre az udvarunkban. 1998-ban végeztem az Állatorvostudományi Egyetemen, az ISV Zrt. ösztöndíjasaként eleve adott volt a sín, amin haladnom kellett: sertéses szakember leszek. Természetesen az ISV alkalmazásában dolgoztam tovább és meglepő dolog: tényleg csak a disznókkal kellett foglalkoznom. Wekerle László mellett ismertem/tanultam meg sok dolgot, továbbá eljutottam a magyarországi sertéstelepek zömére is, ahogyan a környező országok néhány farmjára szintén. Ezek együtt nem kevés tapasztaltot adtak, amiket kiegészítettem a vágóhídi felmérő vizsgálatok megtanulásával.  Az élet úgy hozta, hogy míg korábban én hoztam be az anyagokat a laboratóriumba, 2015-től átálltam a másik (nem, nem a sötét) oldalra, én fogadom a mintákat.

Imrével 1995-től van kapcsolatom, így könnyen csatlakoztam az épülő-bővülő diagnosztikai centrumhoz. A sertések mellett ma már értek egy kicsit a nyulakhoz, a parazitológiához és egyszer még talán a tollas barátaink problémáira is lesz rálátásom.