A sertésállományok esetében a legjobb vizsgálati lehetőség a telepen kívül a vágóhíd. Itt ugyanis nagy számban, statisztikailag is értelmezhető mennyiségben lehet beletekinteni a telepről kijövő végtermékekbe (hízókba, kocákba, néha növendékekbe), minden szervrendszert, szervet külön lehet vizsgálni, mintákat venni. Hátránya a vizsgálatoknak ugyanakkor az, hogy a legnagyobb számban kibocsátott hízók alapvetően egészségesek (hiszen ellenkező esetben nem kerülhetnének vágásra), így a megszerzett információkat egységes keretbe helyezve kell értékelni, a telepi és a laboratóriumi adatokkal együttesen.

A vágóhídi vizsgálatokat általában egy ember végzi, előzetes egyeztetések után. Össze kell hangolni a vágóhíd és a kibocsátó telep igényeit, engedélyeket kell szerezni a vágóhídi belépésre, azonosítani kell a vágandó csoportot stb.

A vágóhídi vizsgálatok legtöbbször tüdővizsgálatot takarnak, ezek mellett azonban a májak, emésztőtraktus, egyéb parenchymás szervek vizsgálata is megoldható. Mintavételt szintén tudunk végezni, szükség szerint nagyobb mennyiségben is. A selejtezett kocák teljestest-vizsgálata ritkább ugyan, de erre vonatkozóan is van tapasztalatunk.

A vágóhídi vizsgálatok makroszkópos, pontozásos eredménye általában 24-48 óra múlva elérhető, a kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok (pl. kórszövettan, PCR) azonban még további időt vesznek igénybe.